Ugyanabban a terézvárosi házban, ahonnan Nudli is származik, jó ötven évvel ezelőtt élt egy kicsit habókos, nagyothalló bácsi: B bácsi. (A nevet a személyiségi jogok miatt nem írom le, holott B bácsi már évek óta meghalt.) Nudlinak is megvolt az elődje: egy szintén kóbor cica lakott a házban, aki - Nudlihoz hasonlóan - szívesen dézsmálta meg a lakók elemózsiáját. B bácsit ez rendkívül idegesítette. Ezért hát egy szép napon fülön csípte a macsekot, bedugta egy zsákba, felült a földalattira, és kivitte a Városligetbe. Ott elengedte a feleslegesnek vélt állatot, majd visszaült a járműre, és vidáman hazament. Otthon a jó munka elvégzésének boldog tudatában megszólalt, persze a ház kíváncsi lakói előtt:
- No te büdös macska, hogy elbántam veled!
A minden lében kanál többiek vidáman beleszóltak:
- Kivel tetszett elbánni, B bácsi? Hiszen a macska már régen itthon van!
A cicus valóban ott nyújtogatta tappancsait, és vigyorogva bámult B bácsira. B bácsi megrökönyödve bámult, és nagyban gondolkodott: hát ezt meg hogy csinálhatta a macska?
Ezt már megtartotta magának!

Beküdte: LADIT